Amire az ember tartósan gondol, amit belül újra és újra táplál, annak ad erőt.Ha a hiányra, a betegségre, a szegénységre, a helytelenségre összpontosít, akkor belső világában ezeket erősíti tovább.Ha viszont az egészségre, a helyességre, a bőségre, a rendre és a jóra irányítja tudatosan a figyelmét, akkor ezeknek nyit utat önmagában és az életében.
Ezt még pontosabban, józanabbul így is lehet mondani:
Nem minden átfutó gondolat valósul meg, hanem az a belső irány erősödik fel, amely mellett az ember újra és újra kitart.
A tartós figyelem, a hit, az érzelmi töltet és a hozzá kapcsolt cselekvés együtt formálja az életet.
A Sadhguru-idézet is szépen kapcsolódik ehhez:
„Ne tartogasd későbbre az örömödet. Amikor örömteli vagy, az egész életed ünneplés.”
Ez az MD rendszer nyelvén így fordítható le:
Az öröm nem jutalom a végén, hanem helyes belső állapot útközben.
Ha az ember az örömöt mindig feltételhez köti, akkor állandó hiányban él.
Ha viszont képes most, a jelenben örömtelivé válni, akkor nem a hiányból, hanem a teljességből kezd cselekedni.
Ebből akár egy nagyon fontos napi alapelv is lehet:
Napi alapelv:
Ne a hiányt erősítsd magadban, hanem azt a minőséget, amelyet élni akarsz.
Reggeli emlékeztető:
Ma nem a rosszat figyelem és nem a hiányt táplálom.
Ma a rendet, a helyességet, az egészséget, a bőséget és az örömöt erősítem magamban.
Ellenőrző kérdés estére:
Ma mire adtam több erőt: a hiánynak vagy a rendnek?
2026.03.25. Kárpát-medence. Pest Vármegye. Kerepes. Máté Domokos