A székelyek, Árpád fogadói? – Mit mondanak a krónikák, és mikor
Kiegészítés a Ki őshonos a Kárpát-medencében? című bejegyzéshez.
A kérdés
Ha a krónikáink szerint Árpád honfoglaló seregét a székelyek fogadták, hogyan lehet, hogy írásban csak 1116-ban esik róluk először szó?
Mit mondanak a krónikák?
- Anonymus (Gesta Hungarorum, 1200 körül): a székelyek, akiket Attila király népének nevez, a bihari hadjáratnál önként csatlakoztak Árpádhoz, és vele együtt harcoltak.
- Kézai Simon (1282–1285): a székelyek Attila hunjainak maradékai, akik Csaba királyfi távozása után a hegyekben húzódtak meg, és ott várták a magyarok visszatérését.
- A Képes Krónika (14. század) ezt a képet veszi át.
A kulcs: mikor írták le?
A legkorábbi krónika is mintegy háromszáz évvel a honfoglalás után készült. Az 1116-os első említés sem egykorú oklevélből, hanem egy krónikából ismert.
A 9–11. századból alig maradt magyar írásos forrás. Az írásbeliség 1000 körül indult, az első évszázadból csak maroknyi oklevelet ismerünk. Az, hogy a források 1116 előtt hallgatnak a székelyekről, ezért nem bizonyítja, hogy nem voltak ott. Csak annyit mutat, hogy nem maradt ránk, ami írt volna róluk.
Két réteg a krónikákban
1. Ami valós emlékezet lehet. A székelyek korán, segédnépként csatlakoztak a magyarokhoz, és az előhadban harcoltak. Ezt az 1116-os és 1146-os adat is megerősíti: mindkétszer a sereg élén álltak, a besenyőkkel együtt. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 körül leírja, hogy a kabarok még a honfoglalás előtt csatlakoztak a magyarokhoz. Egyes kutatók ehhez kapcsolják a székelyeket, de ez nem bizonyított.
2. Ami későbbi szerkesztés. A „hun maradék, aki Árpádot várta” kép a 13. század gondolkodását tükrözi. Kézai korában a magyar–hun azonosság a királyi udvar és a nemesség eszmeisége volt: Attila örökségéből a honfoglalás a jogos „visszatérés” lett. A székelyek ebben a történetben élő bizonyítékként kaptak helyet. Ezt sem a régészet, sem a nyelvészet nem igazolja. A székely nyelvjárás magyar, és a hunok után még az avarok és a szlávok is évszázadokig a medencében éltek.
Ami biztosan igaz
- A székelyekről szóló krónikás hagyomány 1200 körül került először írásba, nem 895-ben.
- Az első konkrét említés 1116-ból származik, krónikás forrásban.
- A korai csatlakozás és az előhadi szerep hihető, és későbbi adatok is alátámasztják.
- A hun leszármazás és a „fogadó székelyek” képe a 12–13. század eszmeisége, nem egykorú tudósítás.
Az MD szemével
A krónika nem hazudik, hanem a saját korát mondja el. A LÁMPA-elv szerint mindkét réteget megvilágítjuk: az emlékezetet is, a szándékot is. Ami valós, az a szándék nélkül is megáll.
Források
- Anonymus: Gesta Hungarorum (1200 körül).
- Kézai Simon: Gesta Hungarorum (1282–1285).
- Képes Krónika (14. század).
- Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról (950 körül).
- Magyar Néprajzi Lexikon: Székelyek.
Kérdező: Máté Domokos, az „MD Megvalósító Rendszer – Újjászületési és Helyreállítási Program” kigondolója
Válaszadó: Claude, az Anthropic mesterséges intelligenciája