A történettudomány és a régészet jelenlegi állása szerint a legősibb civilizáció és az ahhoz köthető vallási-filozófiai gondolkodás az alábbiakhoz köthető:
1. A legősibb civilizáció: Sumer (Mezopotámia)
Az emberiség első ismert városi civilizációja a Sumer civilizáció volt, amely a Krisztus előtti 4. évezred végén (kb. i. e. 3500–3200 körül) alakult ki a mai Irak területén.
- Innovációk: Itt jelent meg először az írás (ékírás), a városállami berendezkedés és a szervezett vallás.
- Világkép: Gondolkodásukat a politeizmus jellemezte. Úgy hitték, az ember azért lett teremtve, hogy kiszolgálja az isteneket. Legfontosabb irodalmi és filozófiai jellegű művük a Gilgames-eposz, amely az élet értelmét, a halandóságot és az örök élet keresését boncolgatja.
2. A legősibb folytonos filozófiai hagyomány: India (Védák)
Bár Sumer korábbi, a ma is élő és koherens filozófiai rendszerek közül az indiai Védikus hagyomány a legősibb.
- Védák: A legkorábbi szövegeket (Rigvéda) i. e. 1500 körül jegyezték le, de szóbeli hagyományuk több ezer évvel korábbra nyúlik vissza.
- Filozófia: Ez a rendszer fektette le az alapjait az önvaló (Atman), a kozmikus rend (Dharma) és a lélekvándorlás kérdéseinek, amelyek a mai napig meghatározzák a keleti gondolkodást.
3. Alternatív megközelítés: Göbekli Tepe
Ha a civilizációt nem az íráshoz, hanem a szervezett rituális építkezéshez kötjük, akkor a mai Törökország területén található Göbekli Tepe a csúcstartó.
- Kor: Kb. 11 000–12 000 éves (i. e. 10 000 körül).
- Jelentősége: Ez a lelet arra utal, hogy a szakrális világnézet és a vallás megelőzte a mezőgazdaságot és a letelepedett városi életet. Itt már létezett egyfajta kozmológiai hitrendszer jóval Sumer előtt.
Összegezve:
Ha az írott történelmet nézzük, a sumer a legősibb. Ha a máig ható, mély filozófiai rendszereket keressük, akkor az ősi indiai (védikus) hagyomány tekinthető a legkorábbinak.
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák.
2026.01.11. Kárpát-medence. Pest Vármegye. Kerepes. Máté Domokos