Még nincs késő arra, hogy éljünk, de nincs mire várnunk

Még nincs késő arra, hogy éljünk – de ha valóban élni szeretnénk, nincs mire várnunk!

Ne hidd, hogy az életed pusztán magától rendbe jöhet, miközben te változatlanul ugyanúgy gondolkodsz, döntesz és cselekszel!

A világ nem végzi el helyetted azt, ami a te felelősséged.

Sok minden történhet velünk, amire nincs közvetlen ráhatásunk. De amit felismerhetünk, kimondhatunk, jóvátehetünk vagy megváltoztathatunk, azért nekünk kell felelősséget vállalnunk.

Senki nem tud helyettünk helyesen viselkedni, felelősen dönteni és rendet teremteni a saját életünkben.

Ezért nincs mire várnunk!

Az életünk nem egyetlen pillanatban válik rendezetlenné. Naponta rakódik egymásra minden önámítás, minden tudatosan fenntartott hazugság, minden megtűrt helytelenség, minden vállalt, mégis elmulasztott kötelesség és minden olyan szokás, amelyről tudjuk, hogy nem az életet szolgálja.

A hazugság először könnyebb útnak látszik, később azonban megrendíti a bizalmat.

A rendetlenség először jelentéktelennek tűnik, később azonban egyre több időt, erőt és figyelmet emészt fel.

A helytelen szokás először csupán egyetlen engedménynek látszik, később azonban irányítani kezdi azt, aki naponta táplálja.

A következmények sokáig maradhatnak láthatatlanok. Amikor azonban egyszerre megmutatkoznak, könnyen úgy érezhetjük, mintha valaki hirtelen ránk rúgta volna az ajtót.

Pedig olykor a tegnapi döntéseink következményei érkeznek meg hozzánk.

Nem azért nincs elvesztegethető időnk, mert Isten lesben áll, hogy megbüntessen bennünket. Azért nincs, mert ezt az életet most éljük, és egyikünk sem tudja, mennyi idő áll még rendelkezésére.

A halál nem bizonyítja, hogy valaki rosszul élt, ahogyan a hosszú élet sem bizonyítja, hogy valaki helyesen él.

Életünk végessége azonban arra figyelmeztet: amit igazán fontos felismernünk, kimondanunk vagy megtennünk, annak nem biztos, hogy lesz egy későbbi, alkalmasabb ideje.

Ezért ne az egész életedet akard egyetlen nap alatt megjavítani!

Ma ismerj el önmagad előtt egy igazságot, amely elől eddig kitértél!

Ma tegyél rendet egyetlen elhanyagolt dologban!

Ma hagyj fel egy olyan cselekedettel, amelyről tudod, hogy helytelen!

Ma vállald egy döntésed következményét!

Ma kérj vagy fogadj el segítséget, ha egyedül nem boldogulsz!

Ma tégy meg egy helyes lépést akkor is, ha az még kicsinek látszik!

Nem kell tökéletesnek lenned ahhoz, hogy elkezdj helyesebben élni. De őszintének kell lenned önmagadhoz abban, hogy min szükséges változtatnod.

Rendeltetett Méltósághordozó Emberi Lények VAGYUNK.

Emberi értékünket és méltóságunkat nem kell bizonyítanunk vagy kiérdemelnünk. A ránk eső feladatot azonban vállalnunk kell, mert döntéseink felelősségét nem ruházhatjuk át senki másra.

Aki nem igazodik naponta a RENDHEZ, azt a rendetlenség igazítja.

Ne várd meg, amíg a következmények döntenek helyetted!

A RENDHEZ való visszatérés legjobb pillanata mindig az a pillanat, amelyben még képes vagy egy helyes döntést meghozni.

Ez a pillanat: MOST VAN.

Mások segíthetnek, kísérhetnek és kezet nyújthatnak neked. De azt a döntést, amelyet neked kell meghoznod, senki nem hozhatja meg helyetted. A saját lépésedet senki nem teheti meg helyetted.

Még a segítség elfogadása is a te döntéseddel kezdődik.

Ezért nincs mire várnod!


Kapcsolódó írás

Tanulni mindenkitől, hű maradni önmagunkhoz!

Kitől és mit tanulhatunk úgy, hogy közben nem mondunk le a lelkiismeretünkről, az ítélőképességünkről és a döntéseinkért viselt felelősségünkről?

Tanulni mindenkitől, hű maradni önmagunkhoz

„Az ember kilép a felhalmozott rendetlenségből, és elindul a világosság, a felelősség és a rendezett élet felé – még nincs késő, de nincs mire várni.”


  1. augusztus 30.
    Kárpát-medence – Pest vármegye – Kerepes (Lövéte)
    Máté Domokos